2013 tavasza. Amilyen időjárás volt, tavaszról nem nagyon beszélhetünk. A lényeg: egy hetet töltöttünk Dél-Olaszországban március végén, április elején. Néhány képpel szeretném az élményeinket illusztrálni, ha nem gond... :)
 |
| "Ez lehet, hogy csak engem érdekel?" |
Közlekedés:
Igaz, amit mondanak: az olaszok őrült módon vezetnek, főleg a dél-olaszok. Semmilyen helyzetben nem fogják vissza magukat, nem ismerik a féket (majdnem). A robogósok, motorosok pedig külön eset. Előznek jobbról, balról, innen, onnan... Akkor járunk el a legjobban, ha felvesszük a tempót, relatív agresszivitással közlekedünk. Aki udvariaskodik, lassan halad, az könnyebben bajba kerül, mint aki határozottan belemegy a helyzetekbe. Persze azért figyelnünk kell!
Az utak állapota nagyon rossz, még a főutak sem olyan kiválóak, a városi utak, a mellékutak pedig kifejezetten rossz állapotúak. Az autópályák elfogadhatók és elég olcsók is. 2-7 euró között kellett fizetnünk a kapuknál, ahol blokk vagy számla nem létezik. Olyan a helyzet, mint a görögöknél... :)
A Sorrentói-félszigeten, a szűk szerpentineken a buszosok a legveszélyesebbek. Igaz, hogy tülkölnek ezerrel, de lassítani csak akkor kezdenek, ha már nincs más választásuk. Itt egészen jók az utak.
A környék, a régió rossz híre miatt hosszú időre sohasem parkoltunk le az utcán, mindig parkolóházakba mentünk, ahol 15-20 euróért egész napra otthagyhattuk az autót. Az egyik parkolóházban még a kulcsot is ott kellett hagynunk, mert olyan kicsi volt, hogy mozgatniuk kellett az autókat. (Ez Sorrentoban volt.)
Gyenge idegzetűeknek nem javaslom az autós közlekedést ezen a környéken. Nápolyba például meg sem kíséreltünk autóval menni, és jól döntöttünk. Alig láttunk ép autót. Szinte az összes behorpadt, összetört karosszériával küzdött az életéért a csúcsforgalomban. A taxik sem néztek ki jobban... :)
Nagyon jó a vasúti közlekedés. A Circumvesuviana vasút tökéletes választás a környék bejárására. Persze egyszer elbénáztuk a dolgot, és Nápolyból Sorrentóba tartva sikerült felszállnunk a Poggiomarino feliratú járatra, ami nem volt túl jó választás... :), de megoldottuk: visszautaztunk Torre Annunziataig, ahol csatlakozhattunk a sorrentoi vonalra, és kis késéssel (kb. 1 óra?), de hazaértünk. Mindezt egy retúrjeggyel (Sorrento-Napoli), ami 6,4 euró volt. Sehol, soha, senki nem ellenőrizte a jegyünket. A Wikipédián térkép is található a vasútvonalakról, de egy jó Nápoly és környéke térképen is rajta van a Circumvesuviana, melynek minden fontos helyen van megállója (Pl. Pompei, Ercolano).
Egy hetünk volt arra, hogy útitervünket megvalósítsuk. Repülővel mentünk Bariba, autóbérlés a repülőtéren. Kb. 1000 km-t autóztunk, keresztül szeltük az országot az Adriától a Tirrén-tengerig, bejártuk a Sorrentói-félszigetet, majd visszautaztunk Bari felé, ahol néhány városkát még útba ejtettünk. Végül Bari, Palese reptér, majd érkezés Budapestre, ahonnan még Pécsre autókáztunk. (Reptéri parkolás: Nézd meg ezt!)
Az útvonalunk:
A fenti úton számos gyönyörű városkát, tájat láttunk. Próbáltam a "kötelező" képeket elkészíteni, az embereket "elkapni"...
Igaz, amit mondanak: az olaszok őrült módon vezetnek, főleg a dél-olaszok. Semmilyen helyzetben nem fogják vissza magukat, nem ismerik a féket (majdnem). A robogósok, motorosok pedig külön eset. Előznek jobbról, balról, innen, onnan... Akkor járunk el a legjobban, ha felvesszük a tempót, relatív agresszivitással közlekedünk. Aki udvariaskodik, lassan halad, az könnyebben bajba kerül, mint aki határozottan belemegy a helyzetekbe. Persze azért figyelnünk kell!
Az utak állapota nagyon rossz, még a főutak sem olyan kiválóak, a városi utak, a mellékutak pedig kifejezetten rossz állapotúak. Az autópályák elfogadhatók és elég olcsók is. 2-7 euró között kellett fizetnünk a kapuknál, ahol blokk vagy számla nem létezik. Olyan a helyzet, mint a görögöknél... :)
A Sorrentói-félszigeten, a szűk szerpentineken a buszosok a legveszélyesebbek. Igaz, hogy tülkölnek ezerrel, de lassítani csak akkor kezdenek, ha már nincs más választásuk. Itt egészen jók az utak.
A környék, a régió rossz híre miatt hosszú időre sohasem parkoltunk le az utcán, mindig parkolóházakba mentünk, ahol 15-20 euróért egész napra otthagyhattuk az autót. Az egyik parkolóházban még a kulcsot is ott kellett hagynunk, mert olyan kicsi volt, hogy mozgatniuk kellett az autókat. (Ez Sorrentoban volt.)
Gyenge idegzetűeknek nem javaslom az autós közlekedést ezen a környéken. Nápolyba például meg sem kíséreltünk autóval menni, és jól döntöttünk. Alig láttunk ép autót. Szinte az összes behorpadt, összetört karosszériával küzdött az életéért a csúcsforgalomban. A taxik sem néztek ki jobban... :)
 |
| Nem viccelek... :) |
Egy hetünk volt arra, hogy útitervünket megvalósítsuk. Repülővel mentünk Bariba, autóbérlés a repülőtéren. Kb. 1000 km-t autóztunk, keresztül szeltük az országot az Adriától a Tirrén-tengerig, bejártuk a Sorrentói-félszigetet, majd visszautaztunk Bari felé, ahol néhány városkát még útba ejtettünk. Végül Bari, Palese reptér, majd érkezés Budapestre, ahonnan még Pécsre autókáztunk. (Reptéri parkolás: Nézd meg ezt!)
Az útvonalunk:
 |
| Tengertől tengerig |
A fenti úton számos gyönyörű városkát, tájat láttunk. Próbáltam a "kötelező" képeket elkészíteni, az embereket "elkapni"...
Jó nézelődést kívánok!
